
Grace Klinika S14E14 – Games People Play
A héten egyértelműen a szívügyeken volt a hangsúly a Grey Sloan Memorialban, bár azért befigyelt egy kis fű, egy régi barát, meg egy lemetszett fül is.
A héten egyértelműen a szívügyeken volt a hangsúly a Grey Sloan Memorialban, bár azért befigyelt egy kis fű, egy régi barát, meg egy lemetszett fül is.
Mint a héten visszatérő sorozatok nagy része, a Grace Klinika is nagyot akart robbantani ezzel a résszel, méghozzá úgy, hogy prezentálta a most készülő spin-off sorozat, a Station 19 kvázi-backdoor pilotját. Azonban a dolog nem durrant akkorát, mint azt a készítők tervezhették.
Ezzel az epizóddal a sorozat újra felkereste azt a problémát – és ezalatt egy narratív problémát értek, nem valami fikciós betegséget –, amitől már többször is szenvedett a múltban: bár egy tematika köré épül, annyi kisebb történetszállal dolgozik, hogy a végén egyiknek sem marad súlya.
Én nagyon próbáltam szeretni ezt az epizódot, de nem sikerült teljesen.
Bár az első jelenet után készen lettem volna leírni az egész epizódot, az óra végére kellemesen csalódtam.
Már említettem párszor a szezon folyamán, hogy a Grace Klinika idén meglepően jó, de most aztán ettől a résztől végleg padlót fogtam. Mármint jó értelemben.
Az Out of Nowhere egy egészen remeknek tűnő duplarész első etapja – csak kár, hogy a második felvonásra januárig várni kell.
Történelmi, háromszázadik epizódhoz érkezett a széria, amit egy jó nagy adag nosztalgiával szándékozott megünnepelni, én mégis úgy éreztem, mintha úgy próbálnák lenyomni a torkomon, milyen nagy dolog is ez.
Igazából semmi különlegest nem tudok kiemelni az epizódból – bár azért történtek fontos dolgok –, de attól még kifejezetten szórakoztató volt.
Itt az évad első bottle epizódja, jó nagy adag Owen-Megan-Riggs drámával. Ami nem feltétlenül jó dolog.