Avagy egy újabb azon sok anime közül, ami bár a gyerekkoromat jelentette, sok másik akkoriban kis hazánkba bekerült anime mellett ezt is akkor még csak valami jópofa szombati rajzfilmnek gondoltam. De hogy ne csak a nosztalgia faktort emeljük, most essen szó a sorozatról.
Vannak olyan mangák, amik húszadik olvasásra sem képesek megfogni úgy, mint ahogyan ez a koreai websorozat tette. Hölgyek és hímek, remélem mindenkinek elő van készítve a telefonja, mert nagy kijelentésem van – a varázslat igenis létezik, ezt pedig mi sem mutathatja be jobban, mint a Jugeun Mabeopsaui dosi avagy angolul Continue Reading
Vannak azok a shonen animék, amik tényleg elgondolkodtatóak és van min elkattogni bennük, vannak a tömeggyártott tucat darabok, amikre két sort sem érdemes vesztegetni – legvégül vannak az olyan bűnös élvezet kategóriák, amik próbálnak valami történetiséget átadni, de leginkább csak jót szórakozik rajta a néző. Ilyen anime a Mushibugyo is.
Vannak azok az animék, amik a mély gondolataikkal és drámai elemeikkel fogják meg a nézőket, mások pedig inkább a látványos harcra és szuperjól kinéző erőkre esküsznek. Akkor ellenben mi történik, ha ezt a kettőt összetesszük és még egy jóadag elmebajjal és megfűszerezzük? Akkor keletkezik az az alkotás, amit Mob Psycho Continue Reading
Yamada-kun, a főhősünk nem átlagos diák, hanem a suli legmegátalkodottabb diákja. Nem csak igen egyszerű lélek, de pokolian erős, ezért a legtöbben félnek tőle.
Aki hosszabb ideje követ minket az tudja hogy nagyon válogatós és/vagy vérmes tudok lenni nem csak az animék terén, hanem a bennük lévő főhősök irányába is. Lehet nyugodtan régimódinak nevezni, de elég magas mércével rendelkezem afelé, hogy ki az a protagonist, akire rátudom mondani, hogy mellette kilehetne bírni bármilyen világégést Continue Reading
Bár a Naruto is egy erősebb mérföldköve fiatal animés pályafutásomnak, bevallom, több olyan nindzsás animét találtam, ami jobban megfogott a kategória legnépszerűbb darabjától. Ilyen volt a Basilisk, a Nabari no Ou, vagy éppen cikkünk mai alanya, a Flame of Recca.
Bár jó pár olyan anime is felszínre került az utóbbi szezon folyamán, amihez petrencésrúddal se közelítenék, hála az égnek akadnak olyan megnyugtató nyalánkságok, mint az Overlord második évada, vagy éppen mai cikkünk kitárgyalandó alanya, a Nanatsu no Taizai: Imashime no Fukkatsu – azaz végre megérkezett a 2014-ben indult sorozat második évada.
Avagy egyszerre szeretem és átkozom a Fox-ot azért, hogy ezt művet bemutatták. Hatalmas köszönet és hála azért, hogy műsoruknak hála a Sámán Király nem csak kis hazánkban, de szerte a világon is az anime rajongók egy meghatározó korai darabjává vált – másrészről meg a pokolba kívánom őket azért, AHOGYAN bemutatták Continue Reading
Hosszú még a lista, és valahogy nagyon nem akar véget érni – sőt, minél több animét nézek meg, annál hosszabb lesz a már amúgy több oldalra rugó lista. De hogy némileg visszaadjak valamit az őszi/téli érzetből, most a komolyabb zenék (tisztelet a kivételnek) kerültek fel a listára.
By 
By 
