Címke: Stephen Dillane

Érdekes egy filler volt a Trónok harca legújabb epizódja: nem történt benne sok minden, pláne nem váratlan fordulat, ám ez a kevés esemény nagyon szép ívvel rendelkezett, kellő megalapozást kapott, és úgy összességében elővezette az évad hátralevő eseményeit.

Úgy tűnik, a sorozat végre kezd magára találni, és ezúttal tökéletesen vegyítették az akciódús jeleneteket a lassabb és drámaibb pillanatokkal – kár, hogy az ötödik évad elején annyi epizódot elpazaroltak erre, és már alig maradt hátra néhány rész.

Végre meghallgatták kérésemet a sorozat készítői és kevés szálra koncentráltak, azokra viszont nagyon!

Ideje megtanulnom már, hogy vigyáznom kell a kívánságaimmal, ha a Trónok harcáról van szó – több kiteljesedési és drámai időt kértem, hát, megkaptam!

Igen, végre a sorozat kezdi hozni azt a színvonalat, amiért korábban megkedveltem. Kemény jellemek, hasznos döntések és kíméletlen vezetők epizódja az eheti.

Bár most is sok főszereplő szemszögét láthattuk, mégis az alkotóknak sikerült eltalálni azt a kényes egyensúlyt, amit az évadnyitánynál nem tudtak alkalmazni. Ezúttal végre volt idő a karakterek érzelmeit bemutatni, kicsit láttatni a háttérvilágot, és azt az utat, amit megtettek idáig.

Vártam már az ötödik évadot, és ahogy egye közelebb kerültünk a debütáláshoz, én bizony kezdtem kiugrani a bőrömből, hogy aztán most visszabújjak, és megpróbálja törölni emlékeimből ezt az epizódot. Túlzsúfoltság, és totál felesleges jelenetek, avagy így kezdett 2015-ben a Trónok harca.