Már jó ideje érik, hogy szépen sorba vegyük a Disney-filmeket – esküszöm, már vagy fél éve beszéljük Catleennel –, és most, a nyári uborkaszezonban, végre rászántam magamat, hogy neki is álljak. Így hát következzen is rögtön, mindenféle további kertelés nélkül, a Disney reneszánsz első darabja, A kis hableány.
Ellentétben a korábban említett Szél támad című filmmel, a Ponyo a gyermeki fantázia szószólója – elképesztően színes, hihetetlenül gazdag, kézzel rajzolt mágikus világ, ami pont emiatt bármilyen korosztályt a képernyő elé szögez. A történetet mindenki ismeri, de ilyen formában még biztosan nem látta.
Sok minden miatt szeretjük a Disney-filmeket: a gyönyörű látványáért, a többrétegű poénokért (amikből, most jövünk csak rá, sokat nem értettünk tízévesen), a hatalmas kalandokért, a fülbemászó dalokért. És igen: a pasikért. Nem baj, hogy kétdimenziós, nem baj, hogy csak képernyőn létezik – emelje fel az a kezét, aki még egyszer sem zúgott bele, még csak egy kicsit sem legalább egy helyesebb Disney-srácba! Na, ugye. Erről beszélek.
De vajon kik azok, akik legjobban megdobogtatták a szívünket? Persze, mindenkinek megvannak a maga preferenciái, ám én azért mégiscsak megpróbálkoztam egy – teljesen szubjektív – top tízes lista összeállításával.
