Everwood (2002-2006), 1-4. évad

Ritkán látni tőlem, hogy kissé romantikus, enyhén szappanopera jellegű sorozatról írok, és magam is meglepődtem, mikor elkezdtem nézni az Everwood szériát, hogy mégis mi ütött belém. De a pilot végére már biztos voltam abban, hogy ez a széria bizony nagyon nem az, aminek első látásra tűnt, mert tele van élettel, […]

Continue Reading

Manchester by the sea (2016) – Dalok egy magányos hánykolódóhoz

Borongós, keserű és sötét. Lee (Casey Affleck) éppolyan merengős, hideg és szívszorongató, mint a Manchester melletti tenger, amelyhez ezer emlék fűzi. A film alaphelyzete egyáltalán nem új, a fordulatok már ezer helyen előkerültek, mégis az a konstelláció, amibe Kenneth Lonergan rendezi, kisöpri az ember lelkét, és minden más helyét átveszi […]

Continue Reading

Ha maradnék (2014)

Van egy olyan rossz szokásom, hogy sírós, „a végén úgyis mindenki meghal”-típusú drámákkal (lásd: Csillagainkban a hiba, A csíkos pizsamás fiú, A könyvtolvaj, Most jó) kínzom magamat. Viszont van egy esztétikai határvonal, ahol a tragédia átmegy giccsbe, és a Ha maradnék ezt a határvonalat nem csak szimplán átlépte, hanem kengyelfutó […]

Continue Reading

Most jó (2012)

Bevallom töredelmesen, egy nagyon piti, sekélyes, szégyenletes okból döntöttem úgy, hogy adok egy esélyt ennek a filmnek: jó benne a pasi. Aztán végignéztem, és majdnem bőgtem egy sort.

Continue Reading