Michael Cunningham: Otthon a világ végén

*** SPOILERVESZÉLY ***

Nem tudom, hogy ismeritek-e a moly.hu, könyves közösségi oldalt. Ennek az oldalnak köszönhetően találkoztam szembe – szó szerint – Michael Cunningham, Pulitzer-díjas amerikai író könyvével, az Otthon a világ végénnel. A szó szerint részt tényleg így kell érteni, mert az oldalnak van egy könyv észlelő funkciója, ami arra szolgál, hogy ha láttál az utcán, buszon, villamoson, iskolában, a Velencei-tó partján vagy akár az Eiffel-torony tetején egy könyvet, amelyet valaki vitt, olvasott, nézegetett, szagolgatott stb., akkor itt van lehetőséged megírni. A moly pedig értesíti azokat, akik éppen ezt a könyvet olvassák, hátha őket észlelték. Nos így ült szemben velem a buszon Michael Cunningham könyve is és így kezdtem el beszélgetni az oldalon a kötetet olvasó molyhölggyel, aki végül méltatta a történetet számomra, én pedig tervbe vettem a beszerzését és elolvasását.

Folytatás

Joanne Harris: Csokoládé

„Álmokat árulok, könnyű kis vigasztalást, édes és ártalmatlan kísértéseket, hogy a szentek fancsali képpel pottyanjanak a magasból a pralinés és nugátos tálcák közé. Hát, olyan nagy bűn ez?”

Olyan édes ez a történet, mint egy finom csoki: lassan olvadozik a krémes felszín, amíg el nem érsz a kissé fanyar töltelékhez, és a végén az ízek csodálatos harmóniája adja meg a tökéletes csokiélményt. Magával ragadó a története és a hangulata, Joanne Harris pedig istenien bánik a szavakkal. Egyszerűen imádom, ahogy lefestette a tájat, chocolaterie-t, a csokoládékat, az illatokat… hm, nyami.

csokoládé

Folytatás

Marianne de Pierres: Nejlonangyal

Sci-fis lázadót már láttunk rengeteget, lázadó hősnőkkel meg tele a padlás. Jogos volna a kérdés, hogy akkor mégis miért volna más a Nejlonangyal, mint egy újabb tömegdarab. Nos, részben az, részben meg nem.

nejlonangyal

Folytatás