Gondolom kevés embernek okoz újdonságot ez a két szó: Star Trek
Na ugye, hogy szinte mindenki tudja, miről van szó, de akik olvassák a bejegyzéseinket, azok tuti. A rajongók pedig valószínűleg azt is tudják, hogy miért fontos dátum április 05-e. Egészen pontosan 2063. április 05-e miért lesz fontos a Star Trek univerzumban, miért sorsdöntő nap az emberiség történelmében.
Geroge R.R. Martin neve szinte garancia a sikerre – így gondolta ezt a Syfy is, és kaszálta egyetlen high-concept sci-fi sorozatát, a The Expanse-t (amit ironikus módon pont Martin dicsért halálra), hogy a Trónok harcával óriási hírnevet szerzett író egy régi kötetét tévé-képernyőre emelje.
Nem mondom, hogy csalódott vagyok a The First pilotját látva, de kissé ellenérzéseket táplálok iránta. A Hulu csatornán nemrég debütált széria közel sem az, aminek eredetileg látszott, ez valahol jó, de valahol nagyon nem.
Már csak egy hét választ el minket az Agymenők 11. évadjának premierjétől. Addig is, amíg várjuk, hogy az óriási cliffhanger végre folytatódjon, és megtudjuk, mit válaszol Amy (jó, nyilván igent, mi mást), újranéztük az eddigi tíz évadot, és kiválogattuk a sorozatban felbukkanó valódi tudósokat.
A válogatásnál ezúttal az alábbi szabályokat állítottuk fel:
A fentiek alapján íme a (természetesen teljesen szubjektív) toplista:
A sci-fi történelem egyik legfontosabb állomása kétségtelenül a Franklin J. Schaffner által rendezett 1968-as A majmok bolygója, ami a mai napig meghatározó eleme a műfajnak. A film Pierre Boulle francia író azonos című regénye alapján készült, de Schaffner több ponton fontos változtatásokat hajtott végre a történeten, és pont ezek a változtatások ruházták fel az addig kicsit középszerű sztorit nagyon fontos mondanivalóval. Ma már talán furcsának hatnak bizonyos aspektusai, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a filmet 1967-ben forgatták, két évvel azelőtt, hogy Armstrong a Holdra szállt volna, így az emberiség űrutazással kapcsolatos tapasztalatai még gyerekcipőben jártak. Innen nézve pedig mind az űrhajó és a felszerelés, mind pedig a legénység landolás utáni magatartása érthető.
Nehezemre esett elképzelni Clint Eastwoodot egy űrhajós filmben, így eléggé halogattam az Űrcowboyok megtekintését, de rá kellett jönnöm, hogy hatalmasat tévedtem, és bizony ez a mozi sokkal több annál, mint hogy néhány idősebb urat felküldjenek az űrbe jópofizni.
Mostanra már közismert ténnyé vált, hogy az Utazók átverte a közönséget a trailerrel. Ugyanis egészen másra számít a jó mozinéző, a trailer alapján, amikor beül a filmre, mint amit végül kap. Elgondolkodtató, vajon, mi lehetett a gyártók indoka erre az átverésre, és személy szerint én arra lyukadtam ki, hogy talán így próbálták visszahozni gyermekkorunk nagy filmélményeit, amikor még a minden háztartásban alapfelszerelésnek számító internet és wifi kora előtt az ember lánya úgy járt moziba, hogy csak homályos elképzelései lehettek a történetről. Hát. Amennyiben valóban ez volt a szándékuk, sikerrel jártak.
Christopher Nolan új filmjét nagy felhajtás előzte meg. Rebesgették, hogy megszületik az új 2001: Űrodüsszeia – egy grandiózus űropera, egy vízió az emberiség jövőjéről a csillagok között. Habár néhány aspektusában (például a látványban) tényleg lenyűgöző lett a film, sajnos sok szempontból messze elmarad az elvárásoktól.
Többször kihangsúlyoztam már, hogy egy sci-fi film nemcsak űrhajókról vagy tudományos kísérletekről szólhat, mert a jó sci-fi kihasználja a tudományos fantasztikum azon apró, ám igen hatalmas erényét, hogy bár hipotetikus jelleggel, de bármilyen társadalmi berendezkedésről, emberi tragédiáról vagy drámáról szólhat. A Felettünk a Föld is pontosan ilyen, ugyan van benne egy apró sci-fis elem, itt mégis a dráma és az emberi lélek legmélyének kutatása a fő szál, és mellékesen kapcsolódik be a Föld kettő.
